NEM VAGYOK ÖNMAGAM

Fáradt szemekkel pillantok magamra,
nem találok vigaszt.
Már alig látszom a tükörben, lassan teljesen elveszek.
Semmit, ami korábban én voltam
már nem látok önmagamban.
Minden elmúlik, mint egy rémálomban, és
érzem, hogy egyre jobban eltûnök.

Nem vagyok önmagam, ha nem vagy mellettem - egyedül vagyok.
És az, ami belõlem még megmaradt
inkább nem akarok lenni.
Odakint ferdén lóg az ég,
a falon pedig a búcsúleveled.
Nem vagyok önmagam, ha nem vagy mellettem - egyedül vagyok.

Már nem tudom, hogy ki vagyok én,
és már csak az a fontos, hogy